A hagyományos felosztás szerint a bőr 3 rétegből áll. A tudományos publikációk egyre gyakrabban említenek egyfajta szuperréteget – Suprastratum™ -, amely nemcsak faggyú és verejték (lipid köpeny) kombinációjából álló emulzióból, hanem élő mikroorganizmusokból (mikrobiótából) is áll. A felszínén ezen kívül egy gáznemű réteg is található, és mindezek együttesen alkotják a bőr mikrokörnyezetét. A bőr mikrobiomját mikroorganizmusok alkotják: kommenzális, azaz „jó”, és patogén, azaz „rossz” baktériumok. A köztük lévő egyensúly döntő fontosságú az egészséges bőr szempontjából. Az egészséges mikrobiom nagyon változatos. A legfontosabb baktérium a Staphylococcus epidermidis, amely véd a kórokozók ellen, valamint az egyik leggyakoribb a Propionibacterium acnes, aminek a mennyisége a faggyútermelődés mennyiségétől függ, és jelentős szerepet játszik az aknés elváltozások kialakulásában.

Gyakran az egészséges bőr mikrobiomjában is jelen van a Malassezia furfur élesztőgomba, amely kedvező körülmények között seborrhoeás dermatitist és korpásodást okoz. A mikrobiom nemcsak a kórokozókkal szemben nyújt védelmet, hanem a bőrben zajló immunológiai folyamatokért, valamint az elváltozásokra és fertőzésekre való fogékonyságért is felelős. Az ideális állapot a kommenzális és patogén baktériumok közötti egészséges egyensúly.

A titokzatos QS „kommunikátor”

A legújabb akne-kutatások egy másik fontos – az akne kialakulását befolyásoló – mechanizmust is feltártak. Kiderült, hogy a mikroorganizmusok kommunikálnak egymással. Ez a Quorum Sensing (röviden QS) egy kifi nomult kommunikációs rendszer, ami által a baktériumok speciális receptorokon keresztül láthatatlan módon „beszélgetnek” egymással.

A baktériumok megfelelő arányban és mennyiségben nem képesek kárt tenni, viszont ha elérnek egy bizonyos koncentrációt, akkor „támadnak”. A Propionibacterium acnes baktériumok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Saját kommunikációt használnak arra, hogy növeljék számukat és „gyarmatosítsák” a bőrt, amihez a Staphylococcus aureust is bevonják a folyamatba, így megduplázzák a Staphylococcus epidermidis baktériumok számát. A gyulladásos folyamat következő állomása a faggyúban található trigliceridek szabad zsírsavakká történő lebomlása, amelyek irritáló hatásúak, fokozzák a keratinizációt és megzavarják a bőr pH-értékét. Ezt követi a bőrsejtek Toll-szerű receptorainak (TLR) aktiválása és a gyulladásos faktorok fokozott állapota, végül az aknék kialakulása.